Csalánozók
Erről az első hallásra fura nevű állatcsoportról talán azt gondolod, hogy sosem láttad őket. De ha elárulom, hogy ide tartoznak a medúzák és a korallok, máris tudni fogod, hogy mely állatokról van szó.
A ’csalánozók’ elnevezést onnan kapták, hogy ún. csalánsejtjeik vannak a külső testrétegükben. Ezeknek a védekezésben, támadásban és táplálékszerzésben egyaránt szerepük van. Legnagyobb számban a fogókarok és a szájnyílás környékén találhatóak.
A csalánsejt felépítése:
A csalánsejtben van egy tok. Ebben a csalántokban található a csalánfonal felcsavarodott állapotban. Ez a fonal üreges, és méreganyagot tartalmaz.A csalánsejtből kiemelkedik egy érzőtüske, és amint ehhez hozzáér a zsákmányállat, a sejt kilöki a mérget tartalmazó fonalat, és a tüske által felszúrt bőrbe juttatja, megbénítva vele az áldozatot.
A csalánozók teste átlátszó, kocsonyás. Testük két rétegből áll, a kettő közötti részt tölti ki ez a kocsonyás állomány, ami nagy mennyiségű vizet tartalmaz.
Két megjelenési formájuk van: a medúza és a polip alak.
A medúza ernyő alakú, lebegő életmódot folytat, a polip az aljzaton vagy vízinövényeken él.
Vannak olyan fajok, ahol mindkét forma előfordul. Bizonyos fejlődési szakaszban az állat medúza alakú, majd polippá alakul.
A korallok és a tengeri rózsák is ilyen polipformák, csak ők maguk köré szilárd meszes vázat építettek. Ez a váz az állat halála után is megmarad. Ahol tömegesen együtt élnek, hatalmas korallzátonyokat alkotnak.
A csalánozók vízi állatok, főleg tengerekben élnek, de akadnak közöttük édesvíziek is.
Ragadozó életmódot folytatnak, a zsákmányt tapogatóik segítségével ragadják meg.
Meleg tengerekben él a füles medúza.
Balatoni faj az édesvízi medúza.
Hazai állóvizeinkben él a zöld hidra. Külső sejtrétegében egysejtű algák élnek, ettől zöld színű.
zöld hidra /Peter J. Bryant/